Logo


  Figyelem!
A tengerimalacnál alkalmazható, és a számára mérgező vagy veszélyes antibiotikum-készítményekről

      itt olvashatsz!

 FŐLAP

 TÖRTÉNET

 FAJTÁK

 GENETIKA

 SZÍNVÁLTOZATOK

 SZŐRVÁLTOZATOK

 VISELKEDÉS

 ETETÉS

 C-VITAMIN

 GONDOZÁS

 SZAPORODÁS

 BETEGSÉGEK

 FOGPOBLÉMÁK

 ÉLŐSKÖDŐK

 GYIK

 TESZTEK ÉS JÁTÉKOK

  FÓRUM

 LINKEK

 HONLAPTÉRKÉP

 FOTOGALÉRIA

  Aloldalak:

 Tengerimalac-félék
 Tápanyagtáblázat
 Tévhit és valóság
 Fiziológiai adatok
 Mesterséges táplálás
 Tengerimalacok számára tervezett ketrec
 Harap a tengerimalacom
 A ketrec rácsát rágja
 Árva malackák etetése, gondozása


Antibiotikumok
A tengerimalac számára mérgező vagy rendkívül veszélyes antibiotikumok, és az alkalmazható készítmények:
    Nyomtatható változat, pdf-formátum (88 KB)

Acrobat Reader olvasóprogram


 Kezelési lap
Az orvos által kitöltött kezelési lapok nagyon hasznosak lehetnek, mert így a korábbi vizsgálatok és kezelések adatai bármikor visszakereshetők ill. megtekinthetők.
   Nyomtatható változat (pdf fájl - 72 KB)




A tengerimalac betegségei


 6/7. oldal 


Tengerimalacnál daganattal igen ritkán találkozunk, beltényeszetben gyakoribb. Inkább a három éven felülieknél alakulhat ki, s legtöbbször jóindulatú (benignus). Leggyakrabban a bőrszöveteken (ritkábban a légzőszerveken) fordul elő, s általában helyben marad, vagyis nem terjeszkedik a szomszédos szövetekbe. Mivel nem rombol, a jóindulatú kóros szövetképlet a tengerimalac életét nem veszélyezteti, ezért idősebb tengerimalacoknál az altatással járó veszélyek miatt az ilyen típusú daganat sebészi eltávolítása nem szükségszerű. Daganat még kialakulhat az emlőn, a szaporítószerveken, mirigyeken (pl. adenokarcinóma, adenofibróma), s rendkívül ritkán a vér- és nyirokképző rendszerben (leukémia, más néven fehérvérűség) stb.

  Azon faggyúmirigyek, melyek a szőrszálakkal összeköttetésben vannak, a szőrtüszőbe nyílnak. Sejtjei olajszerű váladékot termelnek. Ha e váladék útja valamilyen ok miatt elzárul, daganat keletkezik. E zsírdaganat a test bármely részén megjelenhet (néha akár 2-3 is), gyakrabban a test oldalán és a has tájékán. Könnyen kitapintható. Általában borsószemnyi nagyságú és a mélyebb szövetektől - izomzattól, csonttól - elkülönül, ezektől élesen elhatárolódik. A daganat fejlődését nyomon kell követnünk. Ha nem növekszik (egy hét után sem nagyobb), nem jelent veszélyt, enyhe növekedés esetén azonban káros lehet a környező szövet-elemekre. Forduljunk orvoshoz, a zsírdaganat könnyen eltávolítható/kihámozható. Ha felfakad, a helyet azonnal fertőtleníteni kell, különben gennykeltő baktériumok által megfertőződhet és tályog keletkezhet.

Nyirokmirigygyulladás  Nyirokmirigygyulladás a nyirokmirigyek fertőzés okozta lobos megbetegedése. A tengerimalacnál általában egy durvább ill. szúrós élelem, pl. szénaszál, vagy a bőrön áthatoló, s a mirigyeket érintő, egy másik malac által előidézett harapás okozhatja. A szájüreg falán, harapás esetén a bőrön áthatolva a nyaki- és állalatti mirigyek gyulladását okozza. A gennyokozó baktériumokkal való fertőzés miatt az alsó állkapocs környékén, a nyak tájékán tályog keletkezik. Néha felszakad, és sárgás-fehéres váladék folyik ki belőle. Ha ilyen gyulladást észlelünk, forduljunk állatorvoshoz, hogy a tengerimalac a megfelelő kezelést megkapja. Ha nem szakad fel, az orvosnak kell megnyitnia, s szabályos időközönként megtisztítania, míg a benne termelődő genny meg nem szűnik. A higiéniai szabályoknak megfelelően kell eljárni, szükség esetén antibiotikumos kezelést alkalmazni. Súlyosabb esetekben a tengerimalac sebészi beavatkozásra, és intenzív antibiotikumos kezelésre szorul. Tudnunk kell, hogy a nyaki- és állalatti mirigyek gyulladása összetéveszthető a daganattal, mivel gyakran igen hasonlók.

Pododermatitis  A tengerimalac lába rendkívül érzékeny, nagyon könnyen megsérülhet, ha nem sima felületen tartjuk. Sosem szabad dróthálós- vagy rácsos aljú ketrecbe helyezni, mert az ilyen aljzat miatt talppárnagyulladás vagy talpfertőzés léphet fel. Ez a betegség a tengerimalac számára rendkívül fájdalmas. A piszkos, nedves aljzat, a szétkent ürülék akár sima felületen is okozhat különböző fertőzéseket. A magasabb környezeti hőmérsékleten tartott túlsúlyos, vagy keveset mozgó tengerimalacok a legkiszolgáltatottabbak, ezek közül is a vékonyabb talpbőrrel rendelkező egyének, s leginkább az elülső lábaknál (egyiknél vagy mindkettőnél) fordul elő. A baktériumok a sérült bőrön át bejutnak a szervezetbe, a tengerimalac talpa megdagad, esetleg vérzik, elfekélyesedik, vagy kéreg képződik rajta, egyre nehezebben közlekedik, sántít, étvágytalanná válik. Kezelés nélkül e betegség legtöbbször halálhoz vezet, ugyanis a fertőzés mélyen a szövetekbe hatolhat, s akár a csontokba (csontvelőbe) juthat. A higiéniai szabályoknak megfelelően járunk el, a talpon a gyulladás helyét fertőtlenítenünk kell, orvos által előírt antibiotikumos kenőccsel kell bekennünk és szükség esetén kötöznünk. TalppárnagyulladásSúlyosabb esetekben a sebet, naponta többször is, kis ideig 2%-os klórhexidin-glukonátban, majd néhány órával később szintén kis ideig vízzel hígított Betadine oldatban áztassuk (a hígítást minden alkalommal a felhasználás előtt frissen készítsük el!), és a tengerimalacnak orvos által felírt Baytril (Enrofloxacin) antibiotikumot adjunk. Az antibiotikumos kezelést mindaddig alkalmazni kell, amíg a fertőzés meg nem szűnik, vagy az elfekélyesedett seb be nem gyógyul. Néha akár 2 hetet is eltarthat. Az ilyen fertőzés gyakori, legtöbbször elkerülhetetlen következménye az izületi gyulladás (arthritis). A legfontosabb a megelőzés: sima padlózat, tiszta alom, megfelelő étrend, tágas ketrec, mozgás stb. Nedves, piszkos helyen akár gombás fertőzés is felléphet, ezért a megfelelő kezelést az állatorvos határozhatja meg.

  Egyes tengerimalacoknál a lábak talppárnái mögött - leginkább az elülső lábakon - megkeményedett, vagy akár sarkantyúszerű bőrkeményedés jöhet létre. E keményedés kellő óvatossággal körömcsipesz segítségével eltávolítható. Ügyelnünk kell arra, hogy ne vágjunk mélyen bele, s utána a helyet mindenképpen fertőtlenítsük le Betadine oldattal. Ilyenkor különösen fontos a tiszta alom és a megfelelő környezet, mindez a fertőzésveszély (talppárnagyulladás) elkerülése végett.


 előző oldal

6/7

következő oldal 


Ezen az oldalon:
 Daganatok
 Zsírdaganat
 Nyirokmirigygyulladás
 Talppárnagyulladás
 Bőrkeményedés a talppárnák mögött

A tengerimalac betegségei - 1. oldal:
 Hajlamos a betegségét elrejteni!
 A ketózis kialakulásának veszélye
 Hasmenés, bélflóra-károsodás
 A bélflóra-regeneráló probiotikum
 Székrekedés
 Mérgezés: mérgező növények, vegyszerezett növények
 Meghűlés
 Allergia
 Fülgyulladás

A tengerimalac betegségei - 2. oldal:
 Hőguta
 Tejszerű vizelet
 Vese- és húgyúti betegségek
 Szélütés
 Skorbut
 Seb az ajkon, szájszélen

A tengerimalac betegségei - 3. oldal:
 Szemsérülés
 Szemhéjbefordulás
 Újszülöttek kötőhártyagyulladása
 Kötőhártyagyulladás
 Könnycsatorna dugulás
 Vörös szem
 Mikroftalmia, vakság
 Zsírszem
 Mosakodás közben képződő fehér szemváladék
 Fül mögötti kopasz terület

A tengerimalac betegségei - 4. oldal:
 Farokcsont fölötti mirigy betegsége
 Végbélzacskó
 A hím reproduktív szerv monitorizálása
 Koprofágia (bélsárevés)
 Végbélzáró izom renyhesége

A tengerimalac betegségei - 5. oldal:
 Vemhességi toxikózis
 Emlőgyulladás
 Petefészekciszta
 Átmeneti kopaszodás vemhes/szoptató nőstényeknél
 Szőrrágás

A tengerimalac betegségei - 7. oldal:
 Cukorbetegség
 Abnormalitások





Hasznos linkek:
 Pododermatitis (Bumblefoot) in Guinea Pigs - Talppárnagyulladás
 Spurs - Bőrkeményedés a talppárnák mögött

Mondovics Geda
Copyright © 2001-2011. Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi nyilatkozat