Logo

 FŐLAP

 TÖRTÉNET

 FAJTÁK

 GENETIKA

 SZÍNVÁLTOZATOK

 SZŐRVÁLTOZATOK

 VISELKEDÉS

 ETETÉS

 C-VITAMIN

 GONDOZÁS

 SZAPORODÁS

 BETEGSÉGEK

 FOGPOBLÉMÁK

 ÉLŐSKÖDŐK

 GYIK

 TESZTEK ÉS JÁTÉKOK

  FÓRUM

 LINKEK

 HONLAPTÉRKÉP

 FOTOGALÉRIA


  Aloldalak:

 Tengerimalac-félék
 Tápanyagtáblázat
 Tévhit és valóság
 Fiziológiai adatok
 Mesterséges táplálás
 Tengerimalacok számára tervezett ketrec
 Harap a tengerimalacom
 A ketrec rácsát rágja
 Árva malackák etetése, gondozása


Alapinformációk Mit kell tudnia egy kezdő tengerimalac-tartónak?
   Letölthető, kinyomtatható és szabadon terjeszthető változat, pdf-formátumban (270 KB).

Acrobat Reader olvasóprogram

Antibiotikumok
A tengerimalac számára mérgező vagy rendkívül veszélyes antibiotikumok, és az alkalmazható készítmények:
    Nyomtatható változat, pdf-formátum (88 KB)

  Zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök tápanyag- és C-vitamintartalma:

   Nyomtatható változat (158 KB)

  Egyéni adatlap a tengerimalac testsúlyának mérésére    Nyomtatható változat (pdf fájl - 65 KB)

  Csoportos adatlap a tengerimalacok testsúlyának mérésére    Nyomtatható változat (pdf fájl - 50 KB)


Hasznos linkek:
  Öt nőstény testsúlya születéstől egyéves korig (png fájl - 32 KB)

  Öt hím testsúlya egyhetes kortól egyéves korig. (png fájl - 32 KB)




A színeket meghatározó gének

DNS - kettőshélix-szerkezet

1/3. oldal 


A tengerimalacok tulajdonságainak öröklődéséért különböző faktorok, ún. gének felelősek. Egy tengerimalacnak két kromoszómaszerelvénye van, mindkét szülőtől egy-egy, és fenotípusa attól függ, milyen összetételben hordozza a géneket. Az 1900-tól 1960-ig terjedő időszakban a tengerimalacokkal kapcsolatos genetikai kutatások leginkább a szőrszínt meghatározó gének, a színeződési sajátosságok, valamint a különböző beltenyésztések tanulmányozása felé irányultak. Az évek során számos olyan génmutáció keletkezett, amely az utódokban nem volt hosszabb ideig fenntartható. Napjainkban e tudományág a biokémiai, fiziológiai, immunológiai jellegzetességek tanulmányozásával foglalkozik.

  Genetikai alapfogalmak
  A sejtek kromoszómaszáma egy adott fajra jellemző, állandó érték. A kromoszómákban (DNS-molekulákban) találhatók a gének, ezek az öröklődés egységei. A gének kódolt utasításokat tartalmaznak, molekuláris szinten lehetővé teszik, hogy az élő szervezet előállíthassa a fejlődéséhez, növekedéséhez, működéséhez és szaporodásához szükséges anyagokat (polipeptideket, fehérjéket, enzimeket stb.).
  A génváltozatok, az allélek az élőlények változatosságát okozzák, meghatározzák az egyedek tulajdonságait. Allélnek nevezzük a homológ kromoszómákon, azonos helyen (lokuszon) található gének egyik lehetséges változatát. Számos lokusz több különböző allélt hordozhat, ezek egy változó tulajdonságot határoznak meg.
  Genotípus: egy adott szervezet génszerelvénye.
  Fenotípus: egy szervezet minden olyan jellege, amely genetikai teszt nélkül meghatározható- ilyenek a látható jellegek, amelyek a genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása révén jönnek létre.
  Homozigóta jelenség: Két azonos kromoszóma azonos alléleket foglal magába, vagyis egy génnek két azonos tulajdonságot meghatározó allélje van.
  Heterozigóta jelenség: Két azonos kromoszóma eltérő alléleket foglal magába, egy génnek két különböző tulajdonságot meghatározó allélje van.
  Domináns allél: felerősíti az általa meghatározott tulajdonság hatását (nagybetűvel jelöljük).
  Recesszív allél: azonos kromoszómában elhelyezkedő hasonmás gén, amely a domináns allél jelenlétében nem fejti ki hatását. A recesszív gén csak akkor juthat érvényre, ha mindkét homológ kromoszómában egyszerre van jelen (kisbetűvel jelöljük).
  P (Parents): Szülői nemzedék.
  F1 nemzedék: A szülőktől származó utódok.
  F2 nemzedék: Azok az utódok, amelyek az F1 nemzedék egyedeinek kereszteződése által jöttek létre.
  Melanin: a testben képződő pigment. Anyagcsereútja során a tirozin aminosavból a DOPA és ebből a dopakinon keletkezik (mindkét lépést a tirozináz enzim katalizálja). A továbbiakban polimerizáció révén alakul ki a fekete vagy barna eumelanin, amely fehérjékkel alkotott komplex a melanoszómákban. A vörös vagy sárga feomelaninok úgy jönnek létre, hogy a dopakinon ciszteinnel kapcsolódik, mielőtt az említett fehérjekomplexbe lépne.
  A tengerimalac testi (szomatikus) sejtjei, a magasabb rendű élőlényekéhez hasonlóan diploidok, vagyis kétszeres kromoszómakészletű sejtek. A tengerimalac diploid kromoszómaszáma 2n=64, melyből 62 autoszóma (ezek testi kromoszómák, vagy más néven szomatikus kromoszómák) 31 homológ párt alkot, a fennmaradó 2 ivari kromoszóma (nemi kromoszóma) határozza meg az állat nemét, az xx a nőnemet (két homológ x kromoszóma), az xy pedig a hímnemet (eltérő felépítésű x és y kromoszómák). Az ivarsejtek kromoszómaszáma a testi sejtekének a fele. A petesejt és a hím ivarsejt haploid, vagyis egyszeres kromoszómakészletű sejt, amelyben nincsenek homológ kromoszómák. A tengerimalac ivarsejtjeiben 32 kromoszóma található.



A lokusz - nevezhetjük aguti faktornak is (Agouti locus).
  A gén az eumelaninnak és feomelaninnak egy adott szőrszálon belüli eloszlását befolyásolja.
    Eumelanin - fekete vagy barna (black or brown) pigment.
    Feomelanin (Phaeomelanin) - sárga és vörös (yellow and red) pigment.
  A - aguti allél (light-bellied agouti allele): A Cavia porcellus vad ősének színe az arany-aguti szín. A különböző aguti színek az arany-aguti szín módosulásai, minden egyes szőrszál terminális vagy szubterminális sávja a feomelanin által meghatározott, vagy ennek hígított változata, a fennmaradó rész pedig fekete vagy barna (eumelanin), vagy ezek egyikének hígított változata. A hasán a szőrszálak egyszínűek, a test egyéb részein található szőrszálak terminális vagy szubterminális sávjának megfelelő színűek. Az aguti színről részletesebb információ a tengerimalac-fajták oldalon található.
  Ar - szolid aguti allél, egységes aguti (solid agouti, no belly band): Minden egyes szőrszál aguti színű, a szolid-agutinak (egységes agutinak) a hasán is aguti színűek a szőrszálak.
  a - nem aguti allél (self, non-agouti allele): ez az allél minden egyes szőrszálról eltávolítja a feomelanin sávot, így a tengerimalac fekete vagy barna színű (vagy egy másik gén által meghatározott színű) lesz.

  Domináns-recesszív öröklődésmenet - A dominancia sorrendje: A, Ar, a.

  AA allélpár - a tengerimalac aguti színű.
  Aa allélpár - a tengerimalac aguti színű, mert az a allél nem fejti ki hatását a domináns allél jelenlétében, de a későbbi nemzedékben kifejeződhet.
  aa allélpár - nem aguti.

Mendel törvénye - örökléstani szabály
  Az olvashatóbb megjelenítéshez kattints ide!

A fenotípusok aránya: 3 aguti: 1 nem aguti;
  A genotípusok aránya: 1:2:1;

AA x aa

100 % Aa

Aa x Aa

25 % AA; 50 % Aa; 25 % aa;

Aa x aa

50 % Aa; 50 % aa;

AA x Aa

50 % AA; 50 % Aa;


Ezüst aguti
Ezüst aguti

Egységes aguti
Egységes (szolid) aguti



B lokusz - barna faktor (brown locus).
  B - vad típusú allél: fekete szín (wild type allele: black colour)
  b - barna allél (brown allele): A b allél a tengerimalac szőrszálainak, bőrének és szemének színére van hatással, így azok barna (csokoládébarna) színűre hígulnak. Az allél csak a fekete színre van hatással, a vörösre nincs.

  Domináns-recesszív öröklődésmenet:
  BB allélpár - a tengerimalac szőre fekete színű.
  Bb allélpár - a tengerimalac szőre fekete színű, mert a b allél nem fejti ki hatását a domináns allél jelenlétében, de utódaiban megjelenhet a csokoládé szín.
  bb allélpár - nem fekete, a tengerimalac szőrszála barnára, vagyis csokoládészínűre hígul, a szem rubinvörös csillogású.

Fekete
Fekete

Csokoládébarna
Csokoládébarna



1/3

következő oldal 


Ezen az oldalon:
 Genetikai kutatások
 Alapfogalmak
 A lokusz
 B lokusz

A színeket meghatározó gének - 2. oldal:
 C lokusz
 E lokusz
 P lokusz
 S lokusz

A színeket meghatározó gének - 3. oldal:
 Dalmata és márványos faktor
 Cser-színek



Mondovics Geda
Copyright © 2001-2009. Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi nyilatkozat