|
Figyelem!
A tengerimalacnál alkalmazható, és a számára mérgező vagy veszélyes antibiotikum-készítményekről
| | itt olvashatsz!
|
|
A tengerimalac betegségei
3/7. oldal 
Szemsérülés szénaszál vagy más ismeretlen
tárgy által, vagy verekedés miatt is történhet. Ha szénaszál fúródik a szemébe, sosem szabad kirántani, óvatosan húzzuk ki. Ha
erre képtelenek vagyunk, kérjük állatorvos segítségét. A sérülés igen könnyen felfedezhető, akkor is, ha nem látjuk, mi okozza,
hiszen ilyenkor a szem tejszerűnek tűnik. A sérülés állatorvos által könnyen kezelhető, ha azonnal kezelést kap. A
megfelelő és idejében történő kezelés akár a súlyosabb eseteknél is meglepően jó (!) eredményt hozhat. Kezeletlenül
elfertőződik, és a tengerimalac számára végzetessé válhat.
Mint más állatfajnál, úgy tengerimalacnál is előfordul, hogy a szemhéj befelé fordul
(entropium). Ilyenkor a szemhéj és/vagy a rajta lévő szőrszál a szaruhártyát és a kötőhártyát irritálja, a cornea
elfekélyesedhet, emiatt a szem nem átlátszó, hanem fehéres színűnek tűnik, a tengerimalac szeme könnyezik, szervezete így
próbál meg védekezni a kellemetlen ingerrel szemben. Legtöbbször genetikai eredetű, némelyik ezzel a problémával születik
(ha megtörténik, a fajták közül a Rex, a Teddy és a Texel kölyköknél gyakoribb), s ha természetes úton nem oldódik meg, sebészi
beavatkozásra szorul. Az újszülött vagy egészen fiatal kölyök szemhéját gyenge (orvos által ajánlott) szemkenőccsel bekenjük, s
úgy masszírozzuk, hogy ezáltal az irritáló szemhéj (és/vagy a szőrszál) a megfelelő pozícióba kerüljön. Naponta 2-3 alkalommal,
gyengéd, finom mozdulatokkal kell megtennünk. Ha ez egy idő után sem hozza meg a várva várt eredményt, a tengerimalac sebészi
beavatkozásra szorul.
Kölyök tengerimalacnál előfordulhat, hogy a szem a váladék mennyiségének szaporodása és
beszáradása következtében beragad. A szemhéj vöröses színű lesz, ilyenkor az orrváladék szaporodása, fényérzékenység is
tünetként jelentkezhet. Az ilyen (enzootikus jellegű) fertőzés csak egy bizonyos területen, csoporton belül jelenik meg, a
Chlamydia psittaci kórokozó terjeszti, s inkább csak az 1-3 hetes kölyköket érintheti, ezért „újszülöttek
kötőhártyagyulladásának” is nevezik. A kölyök a szülőutakon áthaladva fertőződik, a kórokozó a conjunctiva ill. a
nasopharynx nyálkahártyáján telepszik meg. Kivételes esetekben, ha az orrból a légutakra terjed, légúti fertőzést, tüdőgyulladást
vagy egyéb szövődményeket eredményezhet. A kölyök legtöbbször spontán módon meggyógyul, erőteljesebb fertőzés esetén azonban
ember számára gyártott hagyományos szemcseppel kell kezelnünk. A Chlamydia psittaci a vírusok és baktériumok között átmenetet
képező kórokozó. Felnőtt hím és nőstény egyedeknél leginkább a szaporítószerveket támadja, direkt kontaktus által (nyál, széklet,
orrváladék által és/vagy nemi úton) terjed, és meddőséget, vetélést is előidézhet. Tengerimalac esetén az emberre nem bizonyult
fertőzőnek!
A kötőhártyagyulladás a szem fehérjének a gyulladása, rendszerint a szem kissé megnagyobbodik,
a váladék mennyiségének szaporodása és beszáradása következtében beragad. Különböző baktériumok, por (rossz minoségű alom),
vagy egy rosszul sikerült vakarózás stb. okozhatják. A tengerimalacot minél hamarabb (!) orvoshoz kell vinnünk, hogy a megfelelő
kezelést megkapja.
A könny a szem olajozására való (részben a portól, piszoktól is megtisztítja a szemet). A
fölösleges könnyet az ún. könnycsatorna levezeti az orrüregbe. Ha valamilyen ok miatt ez eldugul, a könny kifelé
távozik el. A lefolyó könny miatt a szem alatti rész állandóan nedves, a bőr itt vörössé válhat, s e részen akár a szőr is
kihullhat.
Ha a tengerimalac szeme könnyes, vöröses, tejszerű, kidülledt, vagy sérült, azonnal
forduljunk állatorvoshoz, hogy megállapíthassa, mi okozza. Az ilyen szimptómák felső légúti fertőzés, kiszáradás, fogprobléma, cukorbetegség, gombás- vagy egyéb fertőzés, C-vitaminhiány, daganat
kísérő tüneteként is jelentkezhetnek. A tengerimalac szeme néha erősen stresszelt állapotban vagy irritáló környezetben (pl.
cigarettafüst) is lehet vöröses.
A mikroftalmia genetikai rendellenesség, a
tengerimalac szeme kicsi, csak egy szeme van vagy egyáltalán nincs szeme, vak. Általában dalmata-dalmata vagy
márványos-márványos párosítás következménye, legtöbbször letális vagy ha életben marad, odaadó gondozást igényel. Jellemző még
rá a fogrendellenesség (egy vagy több foga hiányzik, vagy nincs foga), és a tápcsatorna bármely szakaszán jelentkező
rendellenesség. Dalmatát dalmatával ill. márványost márványoassal soha ne párosítsunk! Vakság nemcsak genetikai
rendellenességként jelentkezhet, bekövetkezhet idős korban vagy sérülés miatt is. A vak tengerimalac fajtárs(ak) mellett
(!) jó minőségű életet élhet, könnyen adaptálódik vagy egyáltalán nem zavarja e hátrány, mivel a látás náluk nem annyira fontos,
egyéb érzékszerveire támaszkodik. A vak tengerimalac, ha különben egészséges, ugyanolyan kedves társállatunk lehet, mint egy
látó.
 A zsírszem (fatty eye, pea eye) egy recesszíven öröklődő genetikai betegség (beltenyészetben gyakrabban jelentkezik), ezért az ilyen tengerimalac szaporításra nem alkalmas. A zsírszemnek különböző formái lehetségesek, általában nem fájdalmas, ha azonban nagyobb kiterjedésű, a malacka
látását korlátozhatja. A kezelés sebészi beavatkozás által lehetséges, de a zsírszem enyhébb változatainál nem ajánlott.
Szívelégtelenségben szenvedő tengerimalacnál a vízvisszatartás (ödéma) következtében a zsírszem súlyosbodhat, ezért zsírszem
esetén szívvizsgálatot érdemes, sőt ajánlott végezni. A folyadék felhalmozódása a szövetekben akár okozója is lehet az ilyen
vagy ehhez hasonló tünet kialakulásának, ödéma esetén a néhány hétig alacsony dózisban adagolt, orvos által felírt vizelethajtó
(Furosemide, más nevén Lasix) a zsírszemet valamennyire csökkent(het)i, néhány esetben a kezelés során akár jelentősen vissza is
húzódhat. Nagyobb, megnövekedett szövetlerakodás esetén a tengerimalac nem tudja behunyni a szemét, nem pisloghat, így a szem nem
nedvesedik, emiatt nem is tisztul, s mindez fájdalmat okoz neki. Ebben az esetben, ha a vizelethajtó nem indokolt, sebészi
(lézeres) beavatkozásra szorul. Kiállításon a zsírszem kizáró ok!
Fontos! Mikor tisztálkodik, a tengerimalac szemében fehér váladék képződik. Ez nem betegség
jele, hanem egy természetes folyamat, amelynek nagyon fontos szerepe van, a szem tisztántartása mellett a mosakodásban is
segít. A tengerimalac mellső lábaival e váladékot néhányszor a pofáján végigdörgöli, így tisztálkodik hatékonyan. Benedvesítve
pofáját, szőrét, nemcsak tisztálkodik, testét is hűti vele, mivel nem tud izzadni. Éppen ezért nagy melegben, nyáron, vagy
intenzívebb mozgás után a tengerimalac többet mosakszik.
A tengerimalac-fajták legtöbbjére jellemző (genetikai jellegzetesség), hogy füle mögött,
viszonylag kis területen (1 - 1, 5 cm) a bőr szőr nélküli (kopasz), esetleg itt-ott néhány szál látható. Ez a terület
faggyúmirigyektől mentes, és színes tengerimalacoknál a pigmentáció e helyen sötétebb a test többi részéhez viszonyítva. Ha
a bőr egészséges, és semmiféle elváltozás nem észlelhető rajta, a kopaszság e helyen természetes, a szőrhiány ebben az esetben
nem élősködők általi fertőzés jele.
Vannak tengerimalacok, melyek genetikailag hajlamosak arra, hogy szőrnélküliek (kopaszok) legyenek, s egyes
fajtákat, tenyésztés által, egyenesen arra kényszerítettek, hogy kopaszokká váljanak!
|
előző oldal
|
3/7
|
következő oldal 
|
|
Ezen az oldalon:
Szemsérülés
Szemhéjbefordulás
Újszülöttek kötőhártyagyulladása
Kötőhártyagyulladás
Könnycsatorna dugulás
Vörös szem
Mikroftalmia, vakság
Zsírszem
Mosakodás közben képződő fehér szemváladék
Fül mögötti kopasz terület
A tengerimalac betegségei - 1. oldal:
Hajlamos a betegségét elrejteni!
A ketózis kialakulásának veszélye
Hasmenés, bélflóra-károsodás
A bélflóra-regeneráló probiotikum
Székrekedés
Mérgezés: mérgező növények, vegyszerezett növények
Meghűlés
Allergia
Fülgyulladás
A tengerimalac betegségei - 2. oldal:
Hőguta
Tejszerű vizelet
Vese- és húgyúti betegségek
Szélütés
Skorbut
Seb az ajkon, szájszélen
A tengerimalac betegségei - 4. oldal:
Farokcsont fölötti mirigy betegsége
Végbélzacskó
A hím reproduktív szerv monitorizálása
Koprofágia (bélsárevés)
Végbélzáró izom renyhesége
A tengerimalac betegségei - 5. oldal:
Vemhességi toxikózis
Emlőgyulladás
Petefészekciszta
Átmeneti kopaszodás vemhes/szoptató
nőstényeknél
Szőrrágás
A tengerimalac betegségei - 6. oldal:
Daganatok
Zsírdaganat
Nyirokmirigygyulladás
Talppárnagyulladás
Bőrkeményedés a talppárnák mögött
A tengerimalac betegségei - 7. oldal:
Cukorbetegség
Abnormalitások
|