A tengerimalac betegségei

 2/7. oldal 

A tengerimalac nehezen viseli el a magas környezeti hőmérsékletet. Ha nyáron kerti kifutóba helyezzük, ügyeljünk arra, hogy lakhelye mindig árnyékban legyen, különben a tűző napon hőgutát kaphat. Forró nyári napokon helyezzük minél hűvösebb helyre (pl. lakásba). Ha a helyiség hőmérséklete magas, felváltva 2-2 darab, vízzel félig megtöltött, s mélyhűtőben lefagyasztott műanyagpalackot tegyünk a ketrece fölé, ez valamennire hűti a környezetet. A hőgutát (a test túlhevülését) bizonyos szimptómák előzik meg: a tengerimalac nyugtalan, le-föl járkál, hűvösebb helyet keresve minduntalan hasra fekszik, rendkívül izgatott, majd súlyosabb esetekben járása ingadozóvá válik, képtelen felemelkedni, légzése szaporább és felületesebb lesz, érverése alig érezhető. Ha ezek a tünetek bekövetkeznek, azonnal segítenünk kell rajta, különben elpusztul. Hogy testét lehűtsük, a tengerimalacot tegyük egy hideg vízbe mártott, kicsavart törülközőbe, vagy kezünket vízbe mártva nedvesítsük át a szőrét, s legyen olyan helyen, ahol jár a levegő (pl. kissé távolabb a ventillátortól). Ugyanakkor szervezetét rehidratálnunk kell, vagyis gondoskodnunk kell folyadékveszteségének pótlásáról is. Súlyosabb esetben orvoshoz kell vinnünk.

  Az egészséges tengerimalac vizelete kissé tejszerű. Ha ennek fehér lerakódása száradás után túl hangsúlyozott (tesztelhetjük kartonpapíron), veseprobléma jele lehet. A lucerna sok kalciumot tartalmaz, ezért az egészséges tengerimalacnak ritkábban adunk.

  A kissé rózsaszínű vagy véres vizelet (előfordul, hogy a tengerimalac vizelés közben felsír) vesekövek jelenlétének, húgyhólyaggyulladásnak (felfázás, fertőzés), gyakran akár szívműködési problémáknak a tünete. Szívműködési problémák akkor jelentkeznek, ha a beteg vese ellenállást fejt ki a vérárammal szemben, s így a szív fokozott munkát végez, hogy a beteg vesén áthajtsa a véráramot (szívizomtúltengés, szívtágulás). Vesekövek képződése genetikai tényezők eredménye is lehet. A petrezselyem zöldje, a kukorica zsenge bibeszálai (kukoricabajusz) kitűnő vizelethajtók. Ha tehetjük, időnként áfonyalevet is adhatunk, vagy tőzegáfonya-koncentrátumot (amerikai tőzegáfonya - Vaccinium macrocarpon) tartalmazó kapszulás kezelést alkalmazhatunk. Húgyhólyaggyulladás (cystitis) nőstényeknél gyakrabban jelentkezik, mivel húgycsövük jóval rövidebb, mint a hímeké. Ha a nőstény külső nemi szervén (a vulván) gyulladást észlelünk (néha az égő, kellemetlen fájdalom miatt a nemi szervét nyalja), e testrészét körömvirág-olajjal kenjük be. A kenőcs a gyulladást csökkenti, s így a viszketést, fájdalmat enyhíti. Egyes növények (pl. a cékla) megfestik a tengerimalac vizeletét és a vérvizelés látszatát keltik. Ritkán a tengerimalac bejárt területén vizelet vöröses színű nyomai fedezhetők fel anélkül, hogy beteg volna (inkább kölyköknél fordulhat elő). Ha vizelete nagy töménységben tartalmaz sókat, a szervezetből távozó felesleges sók kicsapódnak és az almon nyomot hagynak.

  Az átmeneti agyi vérkeringési zavart nevezzük szélütésnek. Agyi infarktus tengerimalacnál ritkán fordul elő. A tengerimalac szédül, elveszti egyensúlyát vagy járása rendkívül bizonytalanná válik, féloldali végtaggyengeség jelentkezik nála, feje lehanyatlik, majd feje és törzse akár 45^o-os szögben elferdülhet, s e ferde fej- és testtartás egyeseknél akár napokig-hetekig megmaradhat. A szélütés pillanatában a szemgolyója gyorsan, önkéntelenül ide-oda mozog, szíve nagyon gyorsan ver. A legtöbb esetben, ha nem ismétlődik meg, a gyógyulási esély az olyan egyéneknél biztató, amelyeket - megfelelő körülmények között - hagyják, hogy magától stabilizálódjon. Nagyon fontos, hogy néhány órára csendes, nyugodt környezetbe tegyük őt úgy, hogy megfigyelés alatt tarthassuk anélkül, hogy közben zavarnánk vagy felvennénk. A ketrecbe tegyünk melléje egy nagyobb halom szénát, majd később, ha már érdeklődő, gondoskodjunk folyadékpótlásáról is, de előbb bizonyosodjunk meg arról, hogy nyelni tud, különben megfulladhat. Ha nem iszik, a bőr alá kell neki infúziót adni, ezzel megelőzzük kiszáradását. Kérjük ebben az orvos segítségét. Később, ha már állapota lehetővé teszi, itathatjuk. A szélütés fellépésének esélyét növelő tényezők: a nem megfelelő táplákozás, az elhízás, a szűk élettér, ingerszegény környezet, mozgáshiány, magány (!), egyebek. Ha az egyik testfélen vagy a végtagok valamelyikén a bénulás továbbra is fennáll, a mozgáskoordináció javítása érdekében hidroterápiát alkalmazhatunk. A mosdókagylót vagy lavórt töltsük meg meleg vízzel, majd nagyon óvatosan, testét a karunkra helyezve és fejét a tenyerünkkel megtartva a tengerimalacot lassan vigyük a víz fölé úgy, hogy közben állandóan (!) beszélünk hozzá, hogy biztonságban érezze magát, ne ijedjen meg, ne féljen. Fokozatosan, lassan merítsük a vízbe, és figyeljük, hogyan reagál rá. Ha nem stresszeli, tartsuk továbbra is a vízben, s közben bátorítsuk arra, hogy testével, végtagjaival mozgásokat végezzen. A testsúlya a vízben csökken és így a vízben lebegtetve a gerinc, a csontok, az izületek nincsenek terhelve. Néhány perc múlva vegyük ki, helyezzük egy biztonságos helyre egy törülközőre, s miután szőrét/bőrét alaposan megtörültük, ne hajszárítóval szárítsuk meg, hanem hagyjuk hogy kicsit o maga tisztálkodjon, mozogjon, ezzel is elősegítve a gyógyulást. A helyiség hőmérséklete megfelelő legyen, hogy meg ne fázzon. Ha nem stresszeli, másnap vagy két-három nap után a terápiát megismételhetjük, mindaddig, amíg szükséges. Étrendje legyen változatos, a széna és szpeciális táp mellett kapjon minél több C-vitaminban gazdag élelmet, időnként zellert, zellerlevelet (a vastag szárat dobjuk el), gyermekláncfüvet, céklát is, és alkalmanként csíráztassunk búzát, cserépben vagy ládában növesszünk búzafüvet. Az antioxidáns hatású alfa liponsav jelentősen elősegíti a regenerálódást, áthatol az agy-vér gáton és ott is kifejti hatását. Az antioxidáns készítményt az orvos utasításai szerint adjuk. Ketrecében változtassuk gyakran a kellékeket, hogy ezzel mozgásra, aktivitásra serkentsük.

  A tengerimalac szervezete, csakúgy, mint az emberé, az emberszabású főemlősöké, a gyümölcsevő denevéré, a füstifecskéé és még néhány énekesmadáré és halfajé, nem képes C-vitamint előállítani, ezt a táplálékkal veheti csak magához. Étvágytalanság, szem- és orrváladékszaporodás, sebek a bőrőn, testsúly csökkenése, hasmenés, izületi fájdalmak, levertség, jelentős szőrhullás C-vitamin hiányát jelzi. Ilyenkor durvább lesz a szőre, fájdalmat érezhet, ha hozzáérünk, felsír, esetleg képtelen saját testsúlyát fenntartani. Azonnal forduljunk orvoshoz, mert C-vitamin-pótlásra van szüksége, a skorbut megfelelő kezelés nélkül halálhoz vezet! A felépüléshez legalább 7-10 napig tartó kezelés szükséges. A napi adag 30 mg, egyes esetekben akár 50 mg/ttkg is lehet. C-vitaminhiány esetén hatásosabb, ha a napi adagot nem egy alkalommal egyszerre, hanem arányosan elosztva, naponta kétszer vagy akár többször adjuk. A növekedésben lévők, a vemhes és a szoptató nőstények a veszélyeztetettebbek, mivel ezek C-vitamin-szükséglete jóval magasabb. A stressz alatt lévő és fertőző betegségekben szenvedő tengerimalacok szintén több C-vitamint igényelnek.

  A tengerimalac száján és ajkán seb keletkezik? Legtöbbször savas gyümölcs (pl. alma), zöldség (pl. paradicsom) fogyasztása okozza. Egy időre szüntessük meg ezek adagolását, vagy térjünk át egy édesebb változatra, ez rendszerint megoldja a problémát. Ha továbbra sem gyógyul, a sebet Betadine fertőtlenítővel naponta ecsetelnünk kell, mindezt addig, amíg teljesen (!) be nem gyógyul, különben később kiújulhat. A seb keletkezésének legtöbbször bakteriális, riitkábban gombás fertőzés az oka, a tengerimalac szájával a rácsot, tálat, itatót stb. rágja, s emiatt megsérül, megfertőződik.

Ezen az oldalon:
 Hőguta
 Tejszerű vizelet
 Vese- és húgyúti betegségek
 Szélütés
 Skorbut
 Seb az ajkon, szájszélen

A tengerimalac betegségei - 1. oldal:
 Hajlamos a betegségét elrejteni!
 A ketózis kialakulásának veszélye
 Hasmenés, bélflóra-károsodás
 A bélflóra-regeneráló probiotikum
 Székrekedés
 Mérgezés: mérgező növények, vegyszerezett növények
 Meghűlés
 Allergia
 Fülgyulladás

A tengerimalac betegségei - 3. oldal:
 Szemsérülés
 Szemhéjbefordulás
 Újszülöttek kötőhártyagyulladása
 Kötőhártyagyulladás
 Könnycsatorna dugulás
 Vörös szem
 Mikroftalmia, vakság
 Zsírszem
 Mosakodás közben képződő fehér szemváladék
 Fül mögötti kopasz terület

A tengerimalac betegségei - 4. oldal:
 Farokcsont fölötti mirigy betegsége
 Végbélzacskó
 A hím reproduktív szerv monitorizálása
 Koprofágia (bélsárevés)
 Végbélzáró izom renyhesége

A tengerimalac betegségei - 5. oldal:
 Vemhességi toxikózis
 Emlőgyulladás
 Petefészekciszta
 Átmeneti kopaszodás vemhes/szoptató nőstényeknél
 Szőrrágás

A tengerimalac betegségei - 6. oldal:
 Daganatok
 Zsírdaganat
 Nyirokmirigygyulladás
 Talppárnagyulladás
 Bőrkeményedés a talppárnák mögött

A tengerimalac betegségei - 7. oldal:
 Cukorbetegség
 Abnormalitások

Mondovics Geda
Copyright © 2001-2021. Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi nyilatkozat